Vizsgaidőszak kézikönyv I.

Avagy tévhitek, baromságok, hiedelmek, amik vagy igazak, vagy nem.
Megjegyzés: nagyrészt magamból, még nagyobb részt a környezetemből indulok ki. Akinek nem inge, annak gatyája.

Az első és legszembetűnőbb, amit gyakran látok, az alváshiány.
Kéremszépen szemen szedett hazugság. Az ember valahogy megoldja, hogy alhasson, az ügyesebbje úgy, mint én: megpróbál éjszakázni, bevesz egy marék szőlőcukrot (lehetőleg egyszerre!), leönt 2-2,5 liter szuper erős kávét (Házi praktika tőlem: az ilyenek megkeveréséhez a kanál kevés, tudom ajánlani az akkumulátoros fúróra ízlésesen rá szigszalagozott [a böngészőm szerint szikszalag, de a böngészőm nem tudja, hogy SZIGETELŐ és nem pl. SZIKLASZILÁRD az a kurva szalag.] rozsdamentes, saválló vegyihulladék keverő lapátkát, amit minden jobb százforintos boltban árulnak, majd közepes fordulatszámon járassuk kb. 10 percig, hogy a kátrány állagú, szagú, és erősségű kávénk fogyasztható legyen.), küzd egy jó negyed órát az instant szívritmuszavarral, nekilát a tanulásnak, és nem egész fél óra után már csak bambulja a lapot, átszellemül. A következő lépcsőfok 2 óra múlva jön, amikor elfelejtesz lapozni, nézed a jegyzet alatt az asztalt, és csodálkozol, hogy mi az istenért nem tudod kiolvasni. A harmadik lépcsőben eltöltesz egy jó fél órát a mellékhelységben a kávé kellemetlen tünetegyüttesével küzdve. A negyedik lépcsőben, a harmadik fázisban távozott koffein hiányát érzékelve lefejeled a papírt, és fél óra múlva úgy ijedsz fel, hogy "bazzegelaludtam!". Tudjuk, legalább ne kiabálj. Meglepetésed mit sem csökken, amikor meglátod a tenyér méretű nyálfoltot a jegyzeten, ám felbátorodsz, hogy na majd ezután jól odafigyelsz. Magad is megleped, hogy másfél óráig túlélsz újabb elalvás roham nélkül, ennek örömére gyorsan iszol még egy kávét. Sajnos az emberi szervezet nem képes állandóan nyomni az adrenalint, hogy ébren tartson, és amikor tűrőképességed elfogy, jön a holtpont. Ez gyakorlatilag a négyes számú állapot fél óránkénti ismétlése, ami egyre jobban bosszant, pláne mert a rengeteg nyáltól teljesen olvashatatlanná kezd válni a rengeteg gondosan összefirkált füzet, papír, stb. Megszülöd a világmegváltó ötletet: majd tanulsz a gépnél. Gyorsan megosztod Facebookon, aztán még 2 videót, kommentálsz 6 ismerősöd hasonló bejegyzésére - PUKK, egy óra minusz. A folytatás annyiban előnyösebb, hogy átesel azon a tűhegynyi ponton, amikor elájulsz, és vagy egész éjszakára kiütöd magad, vagy még kapsz egy utolsó, last minute energiafröccsöt a viseltes szervezetedtől, ami borítékban mellékeli a felmondólevelet. Hajnal 2-3 körül járunk, rádjön a zabálhatnék. Igen, nem ehetnék, éhség, stb., hanem zabálhatnék. Ilyenkor bármit megeszik az ember, amiben jelen vannak az elsődleges biogén elemek, és belefér a szájába. Túlesel ezen is, konstatálod, hogy a 200 oldalból 50-et olvastál el teljes szellemi épségben, 50-et önkívületi állapotban, a maradék 100 esélytelen, újabb Facebook post arról, hogy az egyetem mekkora szopás, feladod, lefekszel aludni, délután kettőkor a gyomrod 200 decibeles korgására felijedsz, bepánikolsz, hogy "ÚRISTEN már ennyi az idő!!", és kezdődik az egész elölről.

Pro tip: 11-kor lefekszel, hatkor kelsz, kávé helyett levegő, vagy erős tea (lassabban szívódik fel), és túléled. Megbuktam pár vizsgán, mire rájöttem. :)